1974 májusában látott napvilágot Czenner Mihály könyve, a „Magyar színészportrék katalógusa 1790-1944” címmel, a Magyar Színházi Intézet kiadásában. Jóleső érzés volt a művész számára, hogy az említett szerzőtől kapott egy dedikált példányt, a következő szöveggel: „Szőnyi Jenő festőművésznek, tisztelt Barátomnak, szíves készségéért köszönettel, s a könyvben is felsorolt művészi alkotásai iránti csodálattal.” (A kötet a művész-tanár lo6 rajzát is tartalmazta.)
Szőnyi Jenő ekkor már 72 éves volt. Már eddig is sok helyi elismerést kapott. Ez volt azonban az első eset, amikor a művész-tanár hivatalos helyről, a tudományos élet egyik képviselőjétől kapjon kitűntető figyelmet.
1974 tavaszán a Fáklya Klubban zajlott Szőnyi Jenő (az előző fejezetben már említett) kiállítása. Erről Fényi András írt elismerő kritikát a Pedagógusok Lapjában.
1974 júniusában az Óbudai Művészeti Klub kiállításán. három akvarellje szerepelt. Erre az Árpád Gimnázium előcsarnokában került sor.
Szőnyi Jenő alkotásai nemcsak a közönségnek tetszettek. Egyik kiállításának vendégkönyvébe a kortárs és jó barát, Frank Frigyes írta a következőket: „Kiváló szakmai tudás, finom grafikai érzék jellemzi szép lapjait.” (Ezt megelőzően Szőnyi Jenő az Építők Klubjában tartott előadást Frank Frigyes munkásságáról, 67 festményének színes diavetítésével.)
Az 1975. év újabb sikereket hozott. Áprilisban a Fáklya Klub Pedagógus Képzőművészeket bemutató kiállításán Esti fények című temperájával szerepelt. Május 8-21 között a III. kerületi Frankel Leó Művelődési Házban – mások műveivel együtt – Szőnyi Jenő Épül a híd című akvarelljét mutatták be.
A sajtópublikációk is folytatódtak. A magyar eszperantisták folyóirata, a Hungaria Vivo 1975 évi 3. számában látott napvilágot Nudo (Meztelen) című grafikája. A budapesti Nevelő pedig ez évi 4. számában jelentette meg Halászbástya című rajzát.
1976 októberében a Műgyűjtők és Műbarátok Köre rendezett kiállítást. Ennek helye a Rátkai Márton Művész Klub volt. Ezen Szőnyi Jenő 50 darabból álló művészfej-karikatúráját, illetve rajzát mutatták be, (többek között a már említett Marcel Marceau-ról). A kiállítás nagy sikert aratott. Erre való tekintette ugyanez a klub decemberben újra meghívta a művészt. Ezúttal 60 másik alkotását láthatta a közönség.
A Rátkai Klubban elért siker arra ösztönözte a művészt, hogy minden eddiginél több művével lépjen a nagyközönség elé. Ezt a célt szolgálta Szőnyi Jenőnek a XX. kerületi CSILI Művelődési Otthonban rendezett kéthónapos karikatúra-kiállítása.
Érdekes volt ennek felépítése. Március l8-31 között általános válogatást nézhettek a látogatók. Április 1-14 között a színészekről készült karikatúrák kerültek a közönség elé. Április l5-28 között írókról és képzőművészekről, április 29-május l3 között pedig zeneművészekről és karmesterekről készült rajzokat mutatták be. Összesen mintegy 400 karikatúra került a látogatók elé.
A kiállítás tiszteletére 8 lapos kiadvány jelent meg, rajta a művész fényképével és 8 karikatúrával. A kiállítás sajtóvisszhangja is kedvezőnek bizonyult. A Hétfői Hírek 3 rajzot közölt. A Pesti Műsor pedig Csorba Máriának a művésszel készített interjúját jelentette meg. Ezt másutt már idéztük.
Alig ért véget a CSILI-beli rendezvény, Szőnyi Jenő újabb önálló kiállítással lépett a közönség elé. 1977. május 16-31. között a Fáklya Klub biztosított erre fórumot. A rendezvénynek rangot adott az, hogy nem más nyitotta meg, mint Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Szőnyi Jenő akvarelljeit és grafikáit szép számmal nézték meg.
1977 szeptemberében az óbudai Árpád Gimnázium 75. évfordulóját ünnepelte. Ez alkalommal az ott régebben és jelenleg tanító rajztanárok munkáiból rendeztek kamara-kiállítást. Ezen Szőnyi Jenő öt művével vett részt.
Decemberben a III. kerületi Pedagógus Klub hívta meg Szőnyi Jenőt. Felkérte, hogy bocsássa a közönség elé azt a 91 karikatúrát, amit a Vörösvári út 93 alatti iskola tantestületéről készített. December 7-én nyitották meg ezt a kiállítást a Zichy Kastélyban. Dr. Maksay László, művészettörténész nyitotta meg ezt a rendezvényt. Annak nagy sikere után, néhány héttel később a művész-tanár az egész anyagot egykori munkahelyének, az akkor már Czabán Samu nevét viselő Vörösvári úti iskolának ajándékozta.
Élénk kapcsolatot tartott a Képzőművészeti Stúdióval. Annak tagjairól sok karikatúrát rajzolt. 1978 decemberében az intézmény 25 éves fennállását ünnepelte. Ez alkalommal jubileumi kiállítást rendeztek a Fáklya Klubban. Ezen Szőnyi Jenő Eső után című akvarelljével és a stúdió tagjairól készült 42 karikatúrájával szerepelt. (Ugyanez az anyag került ezután a már említett nyírbátori kiállítására.)
1979. május 4-én nyílt meg a Székely Bertalan Képzőművész Csoport kiállítása. Ennek helyszíne a Magyar Mezőgazdasági Múzeum volt. Szőnyi Jenő ezen több alkotásával szerepelt.
A Fáklya Klub 1979. december 10.-i újabb rendezvényén Szőnyi Jenő Hontalanok című krétarajzával szerepelt. Ez a művét később az intézménynek ajándékozta. Ezt Nagy Zoltán igazgató 1980. február 7.-i levelében köszönte meg.
1980. szeptember 12-én az óbudai Zichy-kastélyban Szőnyi Jenő újabb kiállítása nyílt meg, „Óbuda régen és ma” címmel. Czenner Mihály megnyitó beszédében a következőket állapította meg.
„A pest-budai ember – és most tudatosan használjuk e régies jelzőt – furcsa szerzet. Szereti az újat, de nosztalgiája van a régi után is. Sóhajtva emlegetjük az eltűnt Tabánt, a régi Ferenc- és Józsefvárost, nem is szólva a Belvárosról. Örülünk az újnak, de visszasírjuk a régit. Talán ez a nosztalgia vezette Szőnyi Jenő ceruzáját és ecsetjét, amikor nemcsak Óbuda utcáit, tereit, házait és udvarait rajzolta-festette meg. Hanem egy kissé ez ódon – és megújulásra váró városrész lelkét is megörökítette…. A Szőnyi Jenő képein ábrázolt emberek élnek, éreznek, gondolkoznak, s ez által élővé, valósággá válik a kép, amely sohasem puszta másolása a látványnak, hanem annak művészi megvalósulása…”
Ennek a kiállításnak komoly helytörténeti értéke volt. A nagy sikert aratott rendezvényről a Magyar Nemzet és a Pesti Műsor közölt ismertetést. A Pedagógusok Lapjában pedig Csorba Mária ezeket jegyezte meg:
„Szőnyi Jenő kiállítása bemutatja, milyen is volt a régi Óbuda, majd hogyan találkozott a múlt a jelennel. Láthatjuk, milyen volt a Flórián tér, hogyan fociztak a kiterített ruhák között a gyerekek a grundon, milyenek voltak a tábor-hegyi viskók. Az egyik képe már ostornyeles lámpa, a másikon még gázlámpa…”
1981. április 6-án a Vizivárosi Galéria rendezte meg Szőnyi Jenő nagy grafikai kiállítását. Ifj. Bolyki Lajos festőművész e szavakkal nyitotta meg a rendezvényt:
„Az idős mester…fekete-fehér technikája lenyűgözi a szemlélőt, szinte szuggerálja nekünk, hogy lássuk a színek gazdagságát, a tus feketeségének és a lapok fehérségének ellenére. A tájak, városrészletek nagyszerű megjelenítése azért ragad meg bennünket, mert Szőnyi Jenő egyéniségén átszűrve, sajátos stílusában papírra rajzolt, festett vallomásait láthatjuk bennük. Ma is fiatalosan jókedvűek, üdék, lendületesek képei.”
Nem sokkal később, május 15-én a II. kerületi Marczibányi téren lévő Művelődési Központ adott otthont a művész-tanár karikatúra-sorozatának. Ez hasonlított a már említett CSILI-beli rendezvényhez. 220 művében gyönyörködhetett a közönség. Dr. Czenner Mihály megnyitója a már másutt idézett szavakkal méltatta Szőnyi munkásságát: „megrajzolt alakjai élnek, s nemcsak kihangsúlyozott arcvonásokat tartalmaznak, hanem… az arc hordozójának jellemét is.” A kiállításról tudósítást közölt a Magyar Nemzet és a Pedagógusok Lapja. A Hétfői Hírek pedig május l8-án három karikatúrát tett közzé.
1981 decemberében a Ságvári Művelődési Házban mutatták be a művész hazai és külföldi tájképeit. 41 művét láthatta közönség, akvarelleket és olajpasztelleket egyaránt.
A sajtó-publikációk is folytatódtak ezekben az években. Balaton című rajzát a Budapesti Nevelő 1978. évi 3. száma közölte. A folyóirat 1979. évi 2. számában pedig Tapolcai emlék című grafikáját láthatták az olvasók. A Pedagógusok Lapjában 1980 elején jelent meg Régi pesti kép című rajza. A hetilap szeptember 12-i száma pedig egy óbudai tárgyú grafikájáét tette közzé. A Budapesti Nevelő 1981. évi 1. számának olvasói pedig Szőnyi Hegyoldal című rajzát láthatták. A példák felsorolását folytathatnánk…
Szőnyi Jenőnek ezekben az években is sok barátja és kedves ismerőse volt. Sajnos, közülük egyesek távoztak az élők sorából.
1975-ben meghalt Németh László. Szőnyi Jenő nem feledkezett meg régi barátjáról. Nem sokkal később emléktáblát avattak az író egykori otthonának falán (a Szilágyi Erzsébet fasor 79. sz. alatti házon). Ez alkalommal Szőnyi Jenő mondott emlékbeszédet.
Sor került azonban egy új barátságra is. 1975-ben az olaszországi társasutazás során ismerte meg a vele majdnem egykorú Dr. Merényi Oszkár pedagógus-irodalomtörténészt. Az ismeretségből barátság lett. Szőnyi Jenő a következő években gyakran találkozott Dr. Merényi Oszkárral. Többször is felkereste az irodalomtörténészt mátraszentimrei nyaralójában. Ez alkalommal is alkotott. Mátraszentimréről olajpasztellt és akvarellt készített.
A művész és az irodalomtörténész barátsága két szellemi kiválóság kapcsolata volt. Sajnos, nem tarthatott hosszú ideig. 1981. március 19-én Dr. Merényi Oszkár – 86 éves korában – elhunyt. Szőnyi Jenő ott volt a temetésen, majd négy évvel később megjelent azon a koszorúzáson, amit a volt diákok rendeztek osztályfőnökük, a neves irodalomtörténész sírjánál.
A barátságra műalkotások is emlékeztettek. Szőnyi Jenő rajzot, majd akvarellt is készített a nagy halottról. A szerzőt pedig 1988-ban megajándékozta egy Sorrento-ról szóló festménnyel, „Édesapád emlékére” dedikációval.
Szőnyi Jenő ezekben az években egyre gyakrabban jelent meg temetéseken. Barátai és ismerősei egymás után távoztak az élők sorából…
A művész-tanárt 1983. február 21-én élete egyik legsúlyosabb csapása érte. Ekkor halt meg hosszas betegség után felesége. „Daisy”-vel több mint fél évszázadig élt boldog házasságban. A csapás nagyon megviselte a festőt. Bánatában több verset írt elhunyt élete párjáról.
Szőnyi Jenőt megrázta a súlyos veszteség, de szerencsére nem törte meg. Továbbra is dolgozott a művészet szolgálatában. Bánatát alkotásokba fojtotta.
12: A szakma „nagy örege”
