A családról

A művész családjának eredete Írországba nyúlik vissza. Shanon volt a nevük. Évszázadokon át földművelésből éltek. A 16. században azonban a protestáns angol uralom elől a katolikus Shanonok a kontinensre menekültek.

A család egyik ága francia nyelvterületre került. Itt Janin-nek írták nevüket. Soraikból később kiemelkedett Jules Janin, (1804-1874) a neves író és zenekritikus (Offenbach-nak jó barátja, később azonban ellensége volt). Leszármazottairól nem tudunk semmit.

A család másik ága az Osztrák-Németalföldre (a mai Belgium és Luxemburg területére) került, ami a Habsburgok uralma alatt állt. Itt már nevük „Schanen”, majd „Schannen” formában íródott. A család fokozatosan német nyelvűvé vált.

A 18. század fordulatot hozott. Az 1746-ban Selingenben született Johann Nikolaus Schannen 1769-ben átköltözött a szintén a Habsburg-birodalomhoz tartozó Bánátba. A Temes megyei Bogárosban élt, ahol falusi bíró lett. Itt született fia: Mátyás, (aki 1778-1824 között élt). Annak fia, Nikolaus Schannen (1813-1886) már a közeli, Torontál megyei Perjámos községben lakott. (A község ma Romániához tartozik, Perjam néven.) Ugyanitt gazdálkodott fia, Schannen Mátyás is (aki 1841-1923 között élt).

Mielőtt ez utóbbival foglalkoznánk, meg kell említenünk Schannen Mátyás nagybátyjának fiát, Ernőt. Olyan ember volt, aki különös figyelmet érdemel.

Schannen Ernő 1853. október 27-én született. Tanulmányait Zürichben végezte. Építész lett. Pályája során neves mesterekkel került kapcsolatba. Előbb Ybl Miklós építési irodájában dolgozott, majd éveken át Hauszmann Alajosnak volt munkatársa. Később önállóan, majd fiával, Artúrral együtt több vidéki kastélyt és bérházat épített

Schannen Ernő nevéhez Budapesten jelentős munkák fűződtek. Ilyen volt 1891-93 között a Bródy Sándor utca 10. alatti bérház, a József körút 4. alatti, volt Rémy Szálló, a Vámház tér és a Molnár utca közötti sarokbérház és az egykori Grűnwald Szanatórium (Gorkij fasor 13. alatt).

Külön ki kell emelnünk az 1902-ben tervezett Szabadság téri négyemeletes palotát, amit 1998-ban, egykori pompájában restauráltak.

Schannen Ernő sokoldalú ember volt. Az irodalom is érdekelte. 1900-tól kezdve több német nyelvű verskötete jelent meg. 1907-ben pedig magyarul írott költeményeit adta közzé Múlt, jelen, jövő címmel. 1910-ben Kinizsi Pál címmel írt vígjátékot. Műfordítással is foglalkozott (így több Schiller-verset ültetett át magyarra).

1916. április 22-én halt meg. Fia: Schannen Artúr maga is építész lett. Később kivándorolt az Egyesült Államokba, és évtizedekig ott tevékenykedett.

Térjünk azonban vissza idős Schannen Mátyásra. Második fia az apa keresztnevét kapta. 1865-ben született. Egy évvel előbb született húga, Teréz. 1882-ben férjhez ment Almási Jánoshoz, a budapesti Medve utcai elemi iskola igazgatójához. (Nem is sejthették, hogy az unokaöcs később ugyanide kerül tanítani. Hiába, a sors útjai kifürkészhetetlenek…)

Ifjú Schannen Mátyás az 1880-as években Budapesten végezte el a kereskedelmi iskolát. Hála kitűnő német nyelvtudásának, az érettségi után néhány évig Bécsben volt hivatalnok. Később a budai Ganz Villamossági Gyár főpénztárnoka lett.

Feleségül vette Neumann Katalint. Négy gyermeke született. Első fia, Árpád később Salzburgba került. Másik fia, Géza pedig Grazba ment dolgozni. (Itt jegyezzük meg, hogy oldalági rokonai közül Schannen Péter a kolozsvári, majd a budapesti vakok intézetének igazgatója lett. Másikuk, Schannen Oszkár jogot végzett, és a győri ítélőtábla elnöke lett.)

Ifjú Schannen Mátyás 1901-ben, megözvegyülése után ismét megnősült. Niedermayer Rózát vette feleségül. Első fia, Jenő 1902. január 30-án született. Ez alkalommal a Ganz-gyár gratuláló levelet is írt a szülőknek. 1905-ben megszületett lánya, Irén, aki tanárnő lett. A harmadik gyermek, az 1909-ben született Schannen Győző később jogi doktori és hites könyvvizsgálói végzettséget szerzett. Érdemes kiemelni, hogy bátyjuk, Jenő példáját követve, 1933-ban a testvérek is Szőnyire magyarosították a nevüket.

Érdemes kitérnünk ifjú Schannen Mátyás rokonságára is. Feleségének nagybátyja, Niedermayer Ádám szeged-rókusi plébános, majd a szegedi tanítóképző ének- és zenetanára volt. Egyházi énekeskönyvekbe írt dalokat. A család egy másik, ugyancsak Niedermayer Ádám nevű rokona a Ganz Villamossági Gyár főmérnöke lett. Halála után utcát is neveztek el róla, amit azonban 1929-ben Gül Baba utcának kereszteltek át. A rokonsághoz tartozott Csíky Mihály is, aki a neves író, Csíky Gergely unokaöccse volt.

Az előbbi áttekintés is arról tanúskodik, hogy a Schannen-Szőnyi famíliában mindig is megvolt a művészet iránti hajlam. A családi örökség is szerepet játszott abban, hogy Szőnyi Jenő is a múzsák iránt érdeklődött.

2:  Gyermekkor és diákévek